Az általam használt sablon három illetve négytollú vesző elkészítésére alkalmas. Balos illetve jobbos tollazat is felragasztható vele.
Sablon két fele összerakva vessző nélkül.
Sablon nock felőli része. Ide helyezzük a nockot. Fa illetve műanyag nockhoz is használható.
A sablon eleje. Egy lapocska található itt. Ha a csavart meglazítjuk, a lappocska elfordítható. Így bármikor átállítható jobbos illetve ballos állásba, attól függően, hogy milyen tollat használunk.
A sablon csíptetős része amellyel a tollat rögzítjük.
A toll végét jelző váll. Ha a tollat be csíptetőjük a sablonba, itt lesz a toll vége.
Vigyázzunk a ragasztóval, mert ha összekenjük csiszolhatunk, mert különben a ragasztó rétegek a két oldalt elnyomják egymástól, és pontatlan lesz a toll helyzete. A másik probléma, hogy összeragad a toll és a sablon. Ilyemkor probléma lehet a csíptetős rész levétele a tollról. Megsérthetjük, illetve letéphetjük a tollat a helyéről.
A sablon két vége. Így illesztjük a csíptetős részét a sablon aljába.
Ugyan az a rész, de most a vesszővel.
A sablon végét, ahova a nock illeszkedik könnyedén eltávolíthatjuk
Ez egy kis alkatrész amivel a három illetve négy toll pontos elhelyezkedését lehet állítani.
Melyik állás melyik? Ezt könnyen megállapíthatjuk. Jegyezünk meg egy pozíciót, és számoljuk meg, hogy hány állással jutunk vissza ugyan abba a pozícióba. A képen látható pozíció a három tollas vesző vezértolláé. A vezértollat ebben az állásban lehet felragasztani. Ilyenkor a sablonhoz közel eső jelölés pontosan középen áll. Az elfordítási szög mindig 120 fok, tollanként.
Négy tollas állásban, a tollak szöge páronként tér el. 2-2 toll közelebb helyezkedik el egymáshoz.
Hasznos mindig ugyan úgy kezdeni a tollak felragasztását. A három tollas veszőnél, én mindig a vezértollat ragasztom fel először.
A négytollas veszőnél érdemes a sablonra egy jelet tenni, hogy ne kelljen mindig keresgélni a kiinduló pontot.